Ctrl+C és Ctrl+V

2019. 01. 17. | Gintl-Reszegi Mária

Vagyis hogyan vegyünk át egy módszertant annak reményében, hogy ami másoknál működik, az talán nálunk is bejön. Sokszor szeretnénk, ha ilyen egyszerű lenne. Néhány billentyűkombináció bal kézzel és már át is emelnénk egy releváns információhalmazt, már magunkévá tennénk egy vágyott témát, kézzelfoghatóvá tennénk magunk számára mások tapasztalatait.

Hogyan jön létre egy módszertan? Emberek egy proaktív csoportja egy tevékenységfolyamot ösztönszerűen jól csinál, csapatban dolgoznak, ezért ezeket megosztják egymással, a jelenségek összegyűjtésre kerülnek. Számosság és értékteremtés alapján kiemelkednek a legértékesebb elemek, amelyeket marketing lelkületű kollégák el is neveznek. Ez a tudatosítás lépcsőfoka, ezáltal egységes kezelése válik lehetővé egy folyamatnak, tevékenységcsoportnak. Egy jó csapat sok mindenre képes, többek között arra is, hogy egy szervezet számára saját módszertant alakítson ki vagy formáljon már létező módszertant a saját képére. Ezek szerint a recept egy motivált csapat és az elköteleződés.

A transzformáció során a legfontosabb feladat, hogy azokat az elemeket emeljük be a folyamatainkba, amelyekkel kapcsolatban válaszolni tudunk a következő kérdésekre, miszerint Miért csináljuk a tevékenységet? Mi a következménye a tevékenységnek? Mire fogjuk ennek eredményét használni? Milyen döntéseket fogunk ennek alapján hozni? Azokat az elemeket, amelyek az előbbi kérdések szűrőjén fennakadnak, azokat érdemes elhagyni vagy ideiglenesen félretenni. Ez nem azt jelenti, hogy ezek az elemek nem szükségesek az adott szervezet számára, hanem hogy egyszerre nem, csak lépésenként tudnak beérni az értékteremtő lépcsőfokok.

A legjobb módszertan sem ér semmit, ha a fiókban porosodik. Elő kell venni, csinálni, elköteleződni, monitorozni, finomhangolni és akkor elkezd működni. Erős az áthallás a Nike szlogenjére, amely a legrövidebb módszertan titulusát is megkaphatná: Just do it!