Vissza a kaptafához! Az üzlet beszéljen „üzletül”, az IT „informatikaiul”, és ne fordítva

Írta: Fodor Andrea | 2018. január 18., csütörtök

Vissza a kaptafához! Az üzlet beszéljen „üzletül”, az IT „informatikaiul”, és ne fordítva

Business Analyst képzésünk februárban indul: Tovább a képzésre

Business Analyst vizsgafelkészítő program: Tovább a képzésre


Cikkünk jelentős általánosításokat tartalmaz, akinek nem inge, ne vegye magára 😊

„Az IT nem érti meg, miről beszélünk” mondják az üzleti területek – „Az üzlet nem tudja megmondani, mit akar” mondja az IT. És mi történik? Munkánk során azt tapasztaljuk,  hogy az üzleti területek megpróbálnak az IT nyelvén beszélni, az IT meg igyekszik üzleti értelmet keresni az IT megoldásokban. De mivel az üzleti területekre nem jellemző a rendszerben való gondolkodás, az IT vénájú kollégáknak meg nem kenyerük az értékesítés, a végeredmény semmi jóval nem kecsegtet.

Képzeljük el, hogy  a házunk építése során a fűtésszerelővel tárgyalunk. Nyilván van valami elképzelésünk a pillanatnyi trendek szerint (hőszivattyú, napelem, napkollektor), amit a szerelő elé tárunk. A szerelő elkezd minket kérdezgetni (készpénznek véve, hogy mi pontosan tudjuk, mit szeretnénk), hogy természetesen, mindent lehet, csak mondjuk meg, hány napelem kell, milyen csöveket építsen ki, hová és hogyan kösse be a csatlakozókat. Sőt, javasolja, hogy a mai modern házakban hővisszanyerő szellőztetés is van, tehát szerinte e nélkül nem is érdemes belekezdeni.

Hogy néz ki ez a való életben az IT projekteknél? Az üzleti/szakmai területek már eleve IT megoldásokban gondolkodnak, a projekt kezdeményezések már úgy érkeznek, hogy be kell vezetni/módosítani kell egy rendszert, arról beszélnek a cégek, hogy a CRM rendszer, vagy az ERP rendszer bevezetése sürgetőbb. Az IT oldal partner, szívből gyűlöli a régi, elavult infrastruktúrát, a nehézkes karbantartást, érti ő, hogy modern cég nem lehet meg olyan vállalatirányítási rendszer/mobilalkalmazás/stb. nélkül. Tehát nagy energiákkal vetik rá magukat a feladatra. Milyen legyen? Mit tudjon? Milyen funkciókat támogasson, és hogyan? Milyen üzleti folyamatok mentén és hogyan működjön? Milyen interfészek kellenek hozzá?

Az üzleti területek képviselői itt veszítik el a türelmüket, hiszen ezek azok a kérdések, amire ők várnák a válaszokat az IT-tól. Ők csak azt tudják, hogy ahhoz, hogy hozzák a számokat, kell még egy új termék, egy új szolgáltatás, sok elemzés, adat az ügyfelek viselkedéséről, stb. Azt, hogy az ezt támogató rendszer hogyan működjön, azt az IT szakértőktől várnák. Az IT oldal pedig vár, és mondogatja, hogy ők bármit megcsinálnak, csak az üzlet definiálja pontosan, mit szeretne, és azt megkapja majd. De hát az üzlet soha nem tudja, mit akar…(persze, ha tudja, az sem jó, mert az meg hülyeség, ki hallott már ilyet, kizárt dolog, hogy az ügyfelek ezt szeretnék…sőt, nekik is van ötletük, a technológia lehetővé tesz még jó sok dolgot, milyen jó lenne megcsinálni).

Térjünk vissza a házépítési példánkra. Tegyük fel, hogy nem a fűtésszerelővel tárgyalunk, hanem egy profi tervezővel. Elétárjuk az elképzelésünket (hőszivattyú, napelem, napkollektor), mire a tervező elkezd minket kérdezgetni az igényeinkről: szokásainkról, hányan lakunk együtt, hány szoba van, van-e úszómedence, mit gondolunk soknak, mivel lennénk elégedettek. Türelmesen elmagyarázza, hogy ha mindent megvalósítana, amit szeretnénk, a ház dupla annyiba kerülne, mint amit elterveztünk, és a beruházás kb. 125 év múlva térülne meg. Arra, amit mi szeretnénk (pl. egy olyan fűtési rendszert, ami folyamatosan tudja az általunk komfortosnak ítélt x -ot biztosítani, aminek a rezsije nem több, mint havi y Ft), azt egy egyszerű kondenzációs kazán is tudja biztosítani a megfelelő ablakokkal. Miután ebben megegyeztünk (és ez – tehát a megoldás kialakítása – vitte el az időnk nagy részét), néhány napon belül prezentálja nekünk a pontos tervet arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan kell kialakíttatnunk. Ezt átadva a szerelőnek – néhány kérdés után –  már tudni fogják, hogy milyen csöveket, szerelvényeket hová és hogyan építsenek be.

Az üzleti terület az esetek 99%-ában a megoldással jön igényként. Az energiát nem a megoldás szétcincálására, hanem a valós igény kiderítésére kellene fordítani. Az üzleti területeknek azt – a megoldástól független – üzleti problémát kellene megfogalmazniuk, ha kell, a business analyst segítségével. A business analyst segít beazonosítani a valós problémát, és segít a szóba jöhető megoldások kialakításában. Meglepő módon, sok esetben a valós probléma megtalálása után kiderül, hogy hatékonyan, IT fejlesztés nélkül is megoldható. A megoldási irány elfogadása után a Business Analyst a kapott információk alapján kidolgozza a megoldással szembeni részletes üzleti követelményeket, amit az IT-nak átad. Az IT-nak kell ez alapján kitalálnia, hogy melyik rendszerben, és hogyan fogja ezt megvalósítani.

Hát nem lenne egyszerűbb így?



További információt szeretnék kérni


Név*

Email cím*

Telefonszám

Témakör kiválasztása*

Megjegyzés

Kijelentem, hogy a weboldalon elérhető adatkezelési tájékoztatót elolvastam és az abban foglaltakat megértettem, a személyes adataim kezeléséhez hozzájárulásomat adtam.
Feliratkozom a ProjektCoach értesítő leveleire






Vélemény, hozzászólás?