Fodor Andrea
Munkahelyi kultúránkba mélyen beépült az a jelenség, hogy a megoldást keressük, ne a problémát. Néhol ez odáig fajul, hogy nem lehet kiejteni a probléma szót, le kell cserélni kihívásra vagy lehetőségre. Egykori főnökeim gyakran figyelmeztettek, hogy túl gyakran említem a felvetésekkel kapcsolatosan a lehetséges problémákat. Coachingban találkoztam először azzal a jelenséggel, hogy a megoldás és a problémafókusz élesen elhatárolódik egymástól, két teljesen különálló irányzattá nőve ki magát. A megoldásfókuszúak esküsznek arra, hogy a probléma elemzésével csak mélyebbre ássuk magunkat a gödörben, anélkül, hogy egy lépést is mozdulnánk a megoldás felé.
Az agilitás melletti érvelésben is gyakran felmerül, hogy nem kell húzni az időt, el kell kezdeni csinálni, a visszajelzések alapján majd gyorsan el lehet dönteni, hogy merre kell változtatni.
Üzleti elemzőként mi viszont a problémaelemzésre, ehhez kapcsolódóan adatelemzésre buzdítunk, és arra, hogy diagnózis nélkül ne ugorjunk bele a megoldásba. Ugyanakkor elismerem, hogy a megoldásfókusznak is lehet létjogosultsága bizonyos speciális esetekben. A kulcs az információ elérhetősége, illetve az információszerzés költsége.
Azt a tényezőt, amin ha változtatunk, közelebb kerülünk a célunkhoz. Ezzel jelentősen növelhetjük a hatékonyságot, mivel elkerülhetjük, hogy olyan tényezőkre pazaroljuk az energiáinkat, amik nem vezetnek eredményre. Például ha egy ügyfélszolgálati egységnél csökkenteni szeretnénk a terheltséget, teljesen más megoldások születhetnek attól függően, hogy miért nagy az ügyfélszolgálati egység leterheltsége. Ilyen esetben vizsgálni érdemes a következőket:
Más a helyzet, ha az elemzéshez szükséges információ nem áll rendelkezésre, pl. mert külső piac felé, sok ügyfél vélt vagy valós problémájára szeretnénk megoldást nyújtani. A problémaelemzés itt is segít (nem véletlen, hogy a befektetők is azzal a kérdéssel indítanak, hogy mi az a probléma, amire megoldást nyújtasz, illetve mérlegelik, hogy mekkora az adott probléma az ügyfelek számára, és mennyit lennének hajlandók rá áldozni). De itt ritkán támaszkodhatunk adatokra, ezért itt érdemes a megoldás első verziójával minél előbb piacra lépni, és visszajelzéseket gyűjteni, olyan agilisan, amennyire csak lehet.
Fontos annak meghatározása is, hogy mely esetben mire összpontosítsunk.
Fókuszáljunk a megoldásra és a cselekvésre, ha
„A laikus fejében sok lehetőség kínálkozik, a mesterében csak kevés” (Shunryu Suzuki). Az idézet mögötti tartalmat Mérő László fejti ki Észjárások és az Érzelmek logikája című könyveiben. Azt jelenti, hogy a szakemberek, tapasztalataiknak köszönhetően sokkal több információval rendelkeznek, ezért ösztönösen kizárják a problémás alternatívákat. Sajnos ma már egyre nehezebb szakemberré válni, de szerencsére egyre több adatunk, információnk van, ami alapján – ha kíváncsiak vagyunk – megtaláljuk a jó megoldásokat.
Kedvet kaptál arra, hogy tovább fejlődj ezen a területen? Mi tudunk Neked segíteni! Nézd meg, milyen képzéseken tudnád fejleszteni magad:
