Fodor Andrea
Érdekes cikkre bukkantunk az ESI blogján Robert Kelly tollából, melynek megállapításaival mi magunk is abszolút egyetértünk, és mindenkinek továbbgondolásra ajánljuk.
A projektvezetés napjainkban az egyik leggyorsabban bővülő szakma, amit mi sem igazol jobban, mint hogy a PMI 2013-as tanulmánya 2020-ig mintegy 15,7 millió(!) új projektvezetői pozíció létrejöttét prognosztizálja.
Projektvezetők iránti kereslet, a folyamatosan emelkedő fizetések egyértelműen hozzájárulnak, hogy a pálya sokak számára jelent vonzó és ígéretes karrierlehetőséget.
A rossz hír ugyanakkor, hogy a projektvezetővé válásnak sok cégnél nemigen van még meg a bejáratott útja. A legtöbb projektmenedzser véletlenül kerül ebbe a pozícióba, az idők során valahogy „rátalálnak a projektek”.
Ugyanakkor a szakmai tudás, a megfelelő technikai képességek, az eszközök és módszertanok elsajátítása nélkülözhetetlen, de nem elégséges feltétele a projektvezetővé válásnak. Ezekre építve ugyanis szükség van néhány kulcsfontosságú készség fejlesztésre és magas szinten való gyakorlására is. Nézzük, mik ezek!
(Ebben a cikkben a kommunikációs készségek fejlesztési lehetőségeivel kezdjük a vizsgálatot, melyet a következő bejegyzésben a szervezőkészséggel és a vezetői készségekkel folytatunk majd.)
Projektvezetőként folyamatosan kommunikálnunk kell egyrészt a szervezeten belüli különböző területekkel (IT, üzleti területek, jog, stb.) és szintekkel (a gyakornoktól egészen a vezérigazgatóig), másrészt külső szereplőkkel (pl. ügyfelek, szállítók). Mindezt ráadásul számos médiumon keresztül bonyolítjuk (megbeszélések, telefon, konferenciahívások, prezentációk, email, memo, üzenőfal, stb.).
Az elégtelen kommunikáció a projektcsapaton belül zűrzavart okoz, a szponzor és a stakeholderek bizalmát megcsappantja, a felhasználók részéről a projekt elfogadottságát csökkenti.
Sajnos, a valóságban ritkán gondoljuk ezt végig, inkább követjük az évek során felvett rossz (kommunikációs) szokásainkat. A szerző arra figyelmeztet, hogy sajnos mindnyájan gyengébbek vagyunk ezen a területen, mint gondolnánk.
Kelly szerint jó megoldást jelenthet, ha például csatlakozunk a legközelebbi Toastmasters International csoporthoz, vagy formális kommunikációs tréningen veszünk részt. például az ESI High Impact Communication online kurzusán.
Magyarországon is rengeteg színvonalas kommunikációs tréning elérhető, ne sajnáljuk rá az időt, hogy megtaláljuk a számunkra leginkább megfelelőt. Ehhez persze először meg kell tudnunk fogalmazni az elérendő céljainkat, valamint elvárásainkat és igényeinket.
Angolul tudóknak érdemes a Mindtools.com-ot is böngészni, ahonnan ingyenesen is viszonylag sok érdekes anyag letölthető, előfizetőként pedig hasznos tudnivalók egész garmadája áll rendelkezésünkre.
Viszont – ha valahol, akkor itt különösen – igaz, hogy gyakorlat teszi a mestert. A kommunikációs készségeket sajnos nem lehet csak papírról (vagy képernyőről) elsajátítani. Ha igazán személyre szabott fejlesztésben szeretnénk részesülni érdemes egy felkészült coach segítségét igénybe venni. A coach nemcsak segít beazonosítani fejlesztendő területeinket. Megrögzött hibás kommunikációs szokásainkat, hanem meglévő képességeinkre, erősségeinkre építve a számunkra legalkalmasabb fejlesztési eszközök megtalálására inspirál. Támogatja ezek gyakorlati alkalmazását, és folyamatos visszajelzésével segíti előrehaladásunkat.
A következő részben – továbbra is Robert Kelly gondolatmenetét követve – két további nagyon fontos készséget (soft skill) fogunk körüljárni, melyeket újra csak kiegészítünk majd saját javaslatainkkal.
