Változtass okosan! – Az agilitás és a klasszikus projektmenedzsment összefonódása

2020. 09. 29. | Fodor Andrea

Az agilitás számunkra azt jelenti, hogy a piaci és szervezeti igényekre reagálva rugalmasak vagyunk, de értékeset szállítunk, méghozzá a lehető leggyorsabban. Ezt véleményünk szerint úgy tudjuk elérni, hogy az üzleti probléma megoldására koncentrálunk, egyszerre csak egy problémát akarunk megoldani, azt viszont jól. Az értéktelen és a nem oda tartozó részeket ilyenkor kiszűrjük, az értékes elemekre viszont kifejezetten nagy energiát fordítunk, ide csoportosítjuk tartalékainkat.

Azt tapasztaljuk, hogy az agilitás és a klasszikus projektmenedzsment modern felfogása egyre közelebb áll egymáshoz, főként, ami a megközelítést és a szemléletmódot illeti. Vizsgáljuk meg közösen, hogyan kezd el közelíteni egymáshoz a két népszerű és alkalmazott szemlélet!

  1. Értéket, gyorsan!

    A közvélekedéssel ellentétben sem a klasszikus projektmenedzsment, sem az agilis projektmenedzsment módszertanában nincs előírva, hogy felesleges és értelmetlen munkát végezzünk. Ha mégis ez történne, abban az esetben vélhetően nem a módszertan a hibás, mivel mindkét projektmegközelítés az értékteremtésre fókuszál.A PMI üzleti elemzői módszertanának már szerves része (projekt módszertantól függetlenül) a termék roadmap tervezés, ami a darabolást, a minél korábbi piacra kerülést szolgálja.

    Az értékteremtés meghatározásának módja azonban eltér. Agilis megközelítésben a Product Owner egyedül, vagy a csapattal közösen prioritási (és egyéb szempontok szerint) sorba rendezi, és e sorrend figyelembe vételével kerülnek beválogatásra a követelmények (user storyk) a sprintekbe.Ez klasszikusan jó módszer alkalmazásfejlesztés esetén, ahol a követelmények alapján kialakítandó rendszerfunkciók viszonylag függetlenek egymástól.Nagyobb szervezetekben a nehézséget viszont nem az alkalmazások fejlesztése, hanem a környezetbe integrálás jelenti. Ilyenkor minden mindennel összefügg, és gondosan ki kell találni előre, mit és hogyan változtatunk meg ahhoz, hogy a meglévő vállalati folyamatok továbbra is működőképesek maradjanak.

    Ilyenkor az adott követelmény szükségessége, értéke, a megoldási alternatívák elemzése és a követelménynek és igénynek való megfelelés vizsgálata alapos információgyűjtést és elemzést igényel.A Business Analyst feladata azt a folyamatot moderálni, ami a alapján a követelményeket le tudjuk szűkíteni a szükséges keretek (pénz, idő, erőforrás) közé, úgy, hogy az elérendő üzleti cél lehetőleg ne sérüljön.

  2. Product Owner és Scrum Master vs Business Analyst és Projektmenedzser párosok

    Talán az agilis mintájára, talán attól függetlenül, az ésszerűséget követve a modern felfogású projektmenedzsmentben szétvált két rendkívül fontos funkció.A Business Analyst és a projektmenedzser kéz a kézben vezetik a projektet, ahol a Business Analyst felel azért, hogy a projekt által létrehozni kívánt termék vagy szolgáltatás feleljen meg az üzleti igénynek, a projektvezető pedig azért, hogy az határidőn belül és költségvetésnek megfelelően elkészüljön. Ezzel párhuzamosan elkülönült egymástól a termék scope és a projekt scope fogalma is. A Product Owner (klasszikus formában) a megrendelői területet képviseli, a Business Analyst pedig a szervezetet, azaz olyan megoldás kialakításában kell közreműködnie, ami a stakeholderek követelményeinek is megfelel. Éppen ezért észleljük, hogy kezd a Business Analyst szerepkör beszivárogni az agilis projektekbe is…

  3. User story / Követelmény

    Egy ügyfélközpontúan megfogalmazott User Story kijelenthetjük, hogy megfelel egy jól megfogalmazott követelménynek. A bő lére eresztett követelményspecifikáció már a múltté: az egyértelmű, pontos, mérhető/ tesztelhető, illetve az üzlet és az IT számára ugyanúgy értelmezett követelmény a szempont, ezáltal ez a Business Analyst legfőbb tudománya is.

  4. Product backlog – Követelményjegyzék, traceability mátrix 

A követelmények státuszát és a fontosabb kiegészítő információkat tartalmazó attribútumokat a traceability mátrixban követjük, hasonlóan a user story-k követéséhez, ami  a product backlogban történik.


A követelményjegyzék szerepe a modern projektekben ugyanaz, mint az agilis működésben a product backlog. A különbség csupán az, hogy míg a product backlog prioritási sorrendbe rendezett, a követelményjegyzék végleges formája már csak azokat a követelményeket tartalmazza, amelyeket már mindenképpen megvalósításra várnak.Tapasztalataink szerint a projektek sikere nem a módszertanon, hanem a terméktervezés minőségén múlik, az viszont a csapat összetétele, tudás- és tapasztalati szintje határozza meg.

Business Analyst képzéseinken az agilitás elveit szem előtt tartva mutatjuk be azokat a módszertanokat, követelménygyűjtési- és elemzési eszközöket, amikkel elősegíthető, hogy mind az üzlet, mind a szervezet számára értékes és gyors megoldások szülessenek.

Szerző: Fodor Andrea PMI-PBA

Ha hasonló tartalmakat szeretnél olvasni, iratkozz fel szakmai hírleveleinkre!


A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező

Iratkozz fel szakmai hírlevelünkre, és tarts lépést a fejlődéssel, újdonságokkal!


A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező