Fodor Andrea
Az agilitás és a klasszikus projektmenedzsment összefonódása. Az agilitás számunkra azt jelenti, hogy a piaci és szervezeti igényekre reagálva rugalmasak vagyunk. De értékeset szállítunk, méghozzá a lehető leggyorsabban. Ezt véleményünk szerint úgy tudjuk elérni, hogy az üzleti probléma megoldására koncentrálunk. Egyszerre csak egy problémát akarunk megoldani, azt viszont jól. Az értéktelen és a nem oda tartozó részeket ilyenkor kiszűrjük. Az értékes elemekre viszont kifejezetten nagy energiát fordítunk, ide csoportosítjuk tartalékainkat.
Azt tapasztaljuk, hogy az agilitás és a klasszikus projektmenedzsment modern felfogása egyre közelebb áll egymáshoz, főként, ami a megközelítést és a szemléletmódot illeti. Vizsgáljuk meg közösen, hogyan kezd el közelíteni egymáshoz a két népszerű és alkalmazott szemlélet!
A közvélekedéssel ellentétben sem a klasszikus projektmenedzsment, sem az agilis projektmenedzsment módszertanában nincs előírva, hogy felesleges és értelmetlen munkát végezzünk. Ha mégis ez történne, abban az esetben vélhetően nem a módszertan a hibás, mivel mindkét projektmegközelítés az értékteremtésre fókuszál.A PMI üzleti elemzői módszertanának már szerves része (projekt módszertantól függetlenül) a termék roadmap tervezés, ami a darabolást, a minél korábbi piacra kerülést szolgálja.
Az értékteremtés meghatározásának módja azonban eltér. Agilis megközelítésben a Product Owner egyedül, vagy a csapattal közösen prioritási (és egyéb szempontok szerint) sorba rendezi, és e sorrend figyelembe vételével kerülnek beválogatásra a követelmények (user storyk) a sprintekbe.Ez klasszikusan jó módszer alkalmazásfejlesztés esetén, ahol a követelmények alapján kialakítandó rendszerfunkciók viszonylag függetlenek egymástól.Nagyobb szervezetekben a nehézséget viszont nem az alkalmazások fejlesztése, hanem a környezetbe integrálás jelenti. Ilyenkor minden mindennel összefügg, és gondosan ki kell találni előre, mit és hogyan változtatunk meg ahhoz, hogy a meglévő vállalati folyamatok továbbra is működőképesek maradjanak.
Ilyenkor az adott követelmény szükségessége, értéke, a megoldási alternatívák elemzése és a követelménynek és igénynek való megfelelés vizsgálata alapos információgyűjtést és elemzést igényel.A Business Analyst feladata azt a folyamatot moderálni, ami a alapján a követelményeket le tudjuk szűkíteni a szükséges keretek (pénz, idő, erőforrás) közé, úgy, hogy az elérendő üzleti cél lehetőleg ne sérüljön.
Talán az agilis mintájára, talán attól függetlenül, az ésszerűséget követve a modern felfogású projektmenedzsmentben szétvált két rendkívül fontos funkció.A Business Analyst és a projektmenedzser kéz a kézben vezetik a projektet, ahol a Business Analyst felel azért, hogy a projekt által létrehozni kívánt termék vagy szolgáltatás feleljen meg az üzleti igénynek, a projektvezető pedig azért, hogy az határidőn belül és költségvetésnek megfelelően elkészüljön. Ezzel párhuzamosan elkülönült egymástól a termék scope és a projekt scope fogalma is. A Product Owner (klasszikus formában) a megrendelői területet képviseli. A Business Analyst pedig a szervezetet, azaz olyan megoldás kialakításában kell közreműködnie, ami a stakeholderek követelményeinek is megfelel. Éppen ezért észleljük, hogy kezd a Business Analyst szerepkör beszivárogni az agilis projektekbe is…
Egy ügyfélközpontúan megfogalmazott User Story kijelenthetjük, hogy megfelel egy jól megfogalmazott követelménynek. A bő lére eresztett követelményspecifikáció már a múlté. Az egyértelmű, pontos, mérhető/ tesztelhető, illetve az üzlet és az IT számára ugyanúgy értelmezett követelmény a szempont, ezáltal ez a Business Analyst legfőbb tudománya is.
A követelmények státuszát és a fontosabb kiegészítő információkat tartalmazó attribútumokat a traceability mátrixban követjük. Hasonlóan a user story-k követéséhez, ami a product backlogban történik.
A követelményjegyzék szerepe a modern projektekben ugyanaz, mint az agilis működésben a product backlog. A különbség csupán az, hogy míg a product backlog prioritási sorrendbe rendezett, a követelményjegyzék végleges formája már csak azokat a követelményeket tartalmazza, amelyeket már mindenképpen megvalósításra várnak.Tapasztalataink szerint a projektek sikere nem a módszertanon, hanem a terméktervezés minőségén múlik. Az viszont a csapat összetétele, tudás- és tapasztalati szintje határozza meg.
Business Analyst képzéseinken az agilitás elveit szem előtt tartva mutatjuk be azokat a módszertanokat, követelménygyűjtési- és elemzési eszközöket, amikkel elősegíthető, hogy mind az üzlet, mind a szervezet számára értékes és gyors megoldások szülessenek.
Szerző: Fodor Andrea PMI-PBA
