A projektvezető és az üzleti elemző szerep ellentmondásai

Projekt tapasztalat

Amikor még szakterületi vezetőként vettem részt projektekben, sok konfliktust okozott számomra, ha a projektekben meghozott döntés nem volt szakmailag megalapozott. Mivel mindig  alaposan tájékozódtam, általában láttam egy-egy hibás szakmai döntés következményeit a projekt utáni életben. A hibákat, a reklamációkat, a nehézkes folyamatokat, illetve az ebből fakadó stresszt és túlmunkát. Ha láttam olyan alternatívát, ami az érintettek általam ismert céljainak megfelelt, általában a végsőkig küzdöttem a jobb megoldásért, változó sikerrel. Sok esetben azonban még a szándékom is megkérdőjeleződött, többször személyes célokat sejtettek a viták hátterében, már csak azért sem támogattak.

Számomra akkor még meglepő módon ez a fajta nyomás azonnal megszűnt, amikor projektvezetőként kezdtem dolgozni, és az volt a feladatom, hogy a projekt terméket az elvárt határidőben és tartalommal leszállíttassam. Szakemberként általában jeleztem – sőt, másodszorra általában le is írtam – ha egy szakmai kérés/döntés az üzleti célokkal ellentétes hatást fog eredményezni. Projektvezetőként  azonban – hacsak a megoldás a projektem határidejét nem veszélyeztette –  a megrendelővel való konfliktust nyilván már nem vállaltam fel, hiszen nem voltam felelős a napi működtetésért. Az igényeket elsősorban a megvalósíthatóság szempontjából vizsgáltam, üzleti szempontból nem.

Egy korábbi kutatás szerint a leszállított rendszerfunkciók kb. 20%-át használják rendszeresen, a rendszerfunkciók 45%-át soha nem használják. Ez azt is jelenti, hogy az erőforrások legalább fele olyan fejlesztésekre megy el, amit az üzleti területek egy projekt elején fontosnak gondolnak, de valójában egyáltalán nem azok. Ma, amikor egyre több az igény, egyre bonyolultabbak a rendszerek, minden szervezet sokkal inkább erőforráskorlátos, mint pénzkorlátos. Még belegondolni is rossz, hogy az a néhány kulcsember 50%-ban nem a megfelelő dolgokra fordítja a munkaidejét.

A projektvezető és az üzleti elemző kapcsolata

Azért úgy tűnik, hogy a cégek valahol felismerték a problémát, egyre több helyen jelenik meg a Business Analyst, üzleti elemző munkakör. A Business Analyst egyik legfontosabb feladata, hogy beazonosítsa a valódi üzleti problémákat, és biztosítsa, hogy a választott megoldások segítségével valóban sikerüljön elérni az üzleti célokat. Ha jól végzi a munkáját, akkor a rendelkezésre álló  erőforrások a tényleges üzleti problémák megfelelő megoldásain dolgoznak.

A fentiekből következik, hogy míg a projektvezető a projekt leszállítására fókuszál, az üzleti elemző fókusza a termék élesítésénél kezdődik. A két szerep között szoros együttműködés és folyamatos egyeztetés szükséges. A jó megoldások megtalálása és a projekt időben történő befejezése közti feszültséget jó együttműködéssel, valamint a vezetőség felhatalmazásával és támogatásával lehet kezelni. Probléma akkor van, amikor a BA szerepet is a projektvezetőnek kell ellátnia egy személyben – ilyenkor a két szerep nagyon tudatos elkülönítésére van szükség.

A Business Analyst hozzáadott értéke

Míg a projektvezető a meghatározott terjedelem leszállítására fókuszál, a jól kialakított üzleti elemzés folyamatnak – képzett üzleti elemzőkkel –  az alábbiakban látjuk a legnagyobb hozzáadott értékét:

• Üzleti problémák jó beazonosítása (Valóban probléma a probléma? Hányszor fordul elő? Mit okoz? )
• A megfelelő megoldás kiválasztása (Ne építsünk csillagrombolót, de a tényleges problémákra találjuk meg a szakmailag jó megoldásokat)
• Az üzleti fókusz megtartása (Ez a követelmény valóban a megoldandó üzleti problémához kapcsolódik? )
• Visszamérés, tanulás (A választott megoldással tényleg megoldódott az üzleti probléma?)
• Fentiek által biztosítható, hogy a szervezet erőforrásai az üzletileg legfontosabb problémákon dolgozzanak.

Linkedin oldalunk