A Business Analyst nem fordító – Sokkal több annál – ITBusiness Podcast

Írta Fodor Andrea 

Nemrég az ITBusiness podcast vendégeként volt alkalmam beszélgetni Némethné Kis Gabriellával, az MVM Business Analyst közösségének vezetőjével és Orosz Flórával, a Projektcoach Business Analyst Tehetségprogramjának egyik Tehetségével.

Ritkán adódik alkalom arra, hogy ugyanarról a szakmáról egyszerre beszéljen egy több BA közösséget felépítő vezető, egy pályája elején álló fiatal szakember és valaki, aki több mint másfél évtizede dolgozik a business analysis módszertan hazai fejlesztésén.

A beszélgetés végére ismét megerősödött bennem: a business analyst szerepkör talán fontosabb, mint valaha.

Több mint közvetítő az üzlet és az IT között

A Business Analystokat gyakran nevezik az üzlet és az IT közötti „fordítóknak”. Mindhárman egyetértettünk abban, hogy ez a meghatározás ma már kevés.

Gabi találóan fogalmazta meg a szakma lényegét, amikor arról beszélt, hogy a Business Analyst feladata annak biztosítása, hogy valóban a megfelelő probléma kerüljön megoldásra.

Flóra pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szerepkör egyik legfontosabb eleme a követelmények rendszerezése és a megoldás végigkísérése a teljes életciklus során.

Valójában nem információkat közvetítünk. Értelmet keresünk. Összefüggéseket tárunk fel. Segítünk a szervezetnek jobb döntéseket hozni.

 

A jó Business Analyst kérdésekkel teremt értéket

 Központi téma volt, hogy a Business Analystnak nem feladata kritikátlanul elfogadni az üzleti igényeket. Sőt. Az egyik legfontosabb feladata, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel.

Gabi több gyakorlati példán keresztül is bemutatta, hogy milyen könnyen válhat egy egyszerűnek tűnő rendszerkiváltás összetett üzleti transzformációvá. Az ő tapasztalataiból is jól látszott, hogy a sikeres projektek mögött szinte mindig ott áll egy olyan szakember, aki hajlandó mélyebbre ásni és megérteni a valódi üzleti célokat.

Ez az a gondolkodásmód, amely megkülönbözteti a kiváló Business analystot az átlagostól.

Nem az a kérdés, hogy „mit kér az üzlet?”, hanem az, hogy:

  • milyen problémát szeretne megoldani,
  • mekkora üzleti érték keletkezik,
  • milyen alternatívák léteznek,
  • és mi az optimális megoldás, illetve
  • úgy megtervezni az új rendszert / új üzleti folyamatot, hogy az elvárt üzleti érték létrejöjjön,

Az utánpótlás a szakma kritikus kérdése

Külön öröm volt számomra, hogy Flóra is részt vett a beszélgetésben.

A Business Analyst szakmában ma az egyik legnagyobb kihívás az utánpótlás hiánya. Minden szervezet tapasztalt szakembereket keres, miközben viszonylag kevés figyelem jut arra, hogyan neveljük ki a következő generációt.

Flóra jó példája annak, hogy megfelelő szemlélettel, mentorálással és strukturált fejlődési lehetőségekkel a pályakezdők is rövid idő alatt komoly szakmai alapokat tudnak szerezni.

Különösen tetszett az, ahogyan a szakmáról beszélt. A válaszaiban már most megjelentek azok a kompetenciák, amelyeket a legjobb Business Analystoknál látunk:

  • kíváncsiság,
  • rendszerszintű gondolkodás,
  • figyelem másokra,
  • és folyamatos tanulási vágy.

Ezeket a készségeket nem lehet egyszerűen megtanítani. Fejleszteni lehet őket, de az alapokat az ember magával hozza.

A módszertan továbbra is fontos

A beszélgetés során Gabi többször hangsúlyozta a módszertani háttér jelentőségét. Ezzel teljes mértékben egyetértek.

A Business Analysis nem sablonok és dokumentumok összessége. Ugyanakkor szükség van olyan stabil keretrendszerekre, amelyek segítik a gondolkodást, támogatják az elemzést és kapaszkodót adnak a komplex helyzetekben.

A jó szakembereket nem az különbözteti meg, hogy használják-e a módszertant, hanem az, hogy tudják, mikor melyik eszközt érdemes alkalmazni, és azt is, hogy miért.

Ebben különösen erősnek látom Gabi munkáját: egyszerre képviseli a strukturált gondolkodást és a gyakorlati megvalósíthatóságot.

És mit hoz a jövő? Hogyan formálja át a munkát az AI?

Természetesen nem maradhatott ki a mesterséges intelligencia kérdése sem.

Számomra különösen érdekes volt látni, hogy generációs különbségek helyett mennyire azonos álláspontra jutottunk.

Flóra napi szinten használ AI-eszközöket.

Gabi vezetőként építi be a lehetőségeket a működésbe.

Én is azt látom, hogy az AI rendkívül sokat tud segíteni a napi munkában.

Abban viszont mindannyian egyetértettünk, hogy a Business Analyst valódi értéke nem a dokumentációban van, hanem az emberi gondolkodásban. Abban a képességben, hogy megértse az embereket, összekösse a különböző nézőpontokat, konfliktusokat oldjon fel és közös megoldásokat hozzon létre.

Miért szeretem ezt a szakmát?

A podcast végén ismét rájöttem, mennyire sokszínű és izgalmas hivatás a Business Analysis.

Olyan szakma, ahol egyszerre van szükség:

  • Logikára és empátiára
  • Módszertanra és kreativitásra
  • Stratégiai gondolkodásra és gyakorlati megvalósításra

Talán ezért volt ennyire inspiráló Gabival és Flórával beszélgetni.

Ugyanannak a szakmának három különböző nézőpontját képviseltük, mégis ugyanarra a következtetésre jutottunk:

A Business Analyst feladata nem az, hogy dokumentumokat írjon, hanem az, hogy segítsen jobb döntéseket hozni, jobb megoldásokat létrehozni és valódi üzleti értéket teremteni.

És erre a képességre a jövőben még nagyobb szükség lesz, mint ma.

Kedvenc gondolataim a beszélgetésből:
📌 „A Business Analyst nem dönt, hanem segít a jó döntés meghozatalában.” – Németné Kis Gabriella
📌 „A gondolkodó embert nem fogja helyettesíteni az AI.” – Németné Kis Gabriella
📌  „Meg kell érteni az embereket. Végighallgatni mindenkit, kritikusan gondolkodni és jó rendszert kialakítani.” – Orosz Flóra
📌  „A Business Analyst szakmában szeretni kell az embereket.” – Németné Kis Gabriella
📌  „Az AI segít, de nem veszély.” – Orosz Flóra
📌 „Nincs szükség az igények megkérdőjelezésére. Ha a Business Analyst jól végzi a munkáját, az igény megkérdőjeleződik magától, hiszen feketén-fehéren látszik, milyen üzleti értéket teremt, és hogy megéri-e erre fordítani az erőforrásokat”

Hallgasd meg Te is


business analystBusiness Analyst karrier