Miért nehéz a junior projektmenedzser szakembereknek?

A minap a PMI AOP konferenciáján vettünk részt kollégáimmal, az egyik Breakout Session meghívott vendégeiként. Az egyik téma a Z generációs junior projektmenedzser szakemberek munkaerőpiaci kihívásai volt, erről beszélgetett kollégám, Maczkó Ada, és két tehetséges fiatal, Czvetkovic Angelica, és Barabás Márk, Paczári Virág kérdései mentén.

A beszélgetés nagyon izgalmas volt, főleg arra koncentrált, hogy élték meg a fiatalok a munkábaállást, hogyan küzdöttek meg a céges terminológiával, hogyan működnek együtt az idősebb generációkkal.

Amit biztosan megállapíthatunk, hogy nem is vagyunk annyira különbözőek. Viszont a világ nagyon megváltozott körülöttünk, ezért a fiatal generáció egy nagyon más világba csöppen, mint amit az egyetemi tanulmányai alapján elképzelt.

Szemléletes példa, amit egyszer egy tréning résztvevőnk mesélt el, hogy milyen nehéz volt megélnie, hogy az egyik nap még a makrogazdasági folyamatok fizetési mérlegre gyakorolt hatásáról írt szakdolgozatot, másnap pedig gyakornokként szkennelt számlákat egy multinál. Szerencsére jól fogadta, és hamar megbízták komolyabb feladatokkal is.

Én most ennek a témának olyan vetületeivel foglalkozom, amelyek időhiány miatt kimaradtak a Breakout Session fókuszából, de mindenképp érdemes róla beszélni, mind a problémáról, mind a megoldási lehetőségekről.

Fontos, hogy kerüljük a szokásos sztereotípiákat, ezért az alábbi kiragadott összefoglaló saját, szubjektív véleményemet tükrözi, vitatkozni ér 😊

A change oldalon kezdeni dupla szívás

A projektmenedzsment keretében változtatásokat kell lemenedzselni. Egy projekt eredményeképpen változ(hat)nak az üzleti folyamatok, rendszerek, interfészek, adatkörök, szerződések, munkakörök, és még sok minden más. Ennek a változásnak a megvalósulását kell a projektmenedzsernek irányítania, a változásban érintett stakeholderek és a projektben dolgozók menedzselésével.

Amikor még én kezdtem pályakezdőként, egy szakmai területen kezdtem, ahol voltak folyamatok, volt egy meglévő működés, be tudtam kapcsolódni a fogaskerékbe. Megértettem a területem működését, majd azt követően magas szinten a teljes bank működését. Ki mit csinál, milyen folyamatokban vesz részt. Mondjuk ez kényszer is volt, mert könyvelésen dolgoztam, és ahhoz, hogy utánajárjak egy könyvelési hibának, gyakran az egész bankot meg kellett mozgatni. Mindez kiváló alapot nyújtott ahhoz, hogy amikor főállású projektmenedzser, olykor Business Analyst lettem, pontosan értettem, hogy kiket/mit érint a változás, és melyik terület mennyire érintett a folyamatokban.

Ma egy fiatal junior projektvezetőként (de ez egyébként igaz bármilyen más projektszerepre is), duplán nehéz helyzetben van: a projektmenedzsment mellett a szervezetet és annak működését, összefüggéseit és terminológiáját is el kell sajátítania.

Javaslat: mielőtt projektvezetői karrierbe kezdesz, érdemes néhány évet eltölteni klasszikus szervezeti keretek között, projekt tagként. Amennyiben cégként junior projektmenedzsereket alkalmazol, érdemes lehet őket 1-2 évig rotálni a különböző üzleti és IT területek között, megéri.

Fake it till you make it – avagy a kérdések fontossága

Rettenetesen gyakorivá vált a „fake it till you make it” hozzáállás.

Rengeteg új munkakör van, a cégeknek sincs kiforrott elvárásuk sem a munkakörre, sem a jelöltre vonatkozóan. Onnan ismerni meg a „fake it” embereket, hogy sosem kérdeznek vissza, mindenre bólogatnak, és látszólag mindent értenek, csak a visszakapott végeredmény nem tükrözi az elvárt minőséget.

A „Fake it till you make it” hozzáállás önmagában nem baj, sokszor valóban szükségszerű, de erőfeszítés nélkül csak a „fake it” marad.

Tudomásul kell venni, hogy kérdezni nem szégyen. A legalapvetőbb dolgok is működhetnek másképp, mint azt megtanultad, vagy más helyen megtapasztaltad. Mégis azt tapasztalom, hogy egy feladat kiadásakor nagyon ritkán kapok vissza kérdést. Kinek kell, ki fogja használni az eredményt, és mire, van-e valami elképzelés már, amerre indulni lehet. Nincs kérdés, persze, értjük. Ezzel az a probléma, hogy a kérdésekből látni, ki hol tart, és a kérdések mentén lehet neki segíteni.

Javaslat: kérdezz, kérdezz, kérdezz!

A legalapvetőbb dolgokat is kérdezd meg, vagy kérdőjelezd meg. Ne félj attól, hogy idegesítővé válsz. Ha nem kapsz értelmes választ, vagy elzavarnak, köszönd meg, és gyanakodj, hogy nem a te készülékedben van a hiba, hanem a kérdezett ember sem érti mélyen, mit csinál. Ilyenkor menj tovább, addig, míg találsz valakit, akitől olyan választ kapsz, amit meg is értesz (nem mindenkinek van a szervezetről olyan mély tudása, hogy azt tudatosítsa, és egyszerűsítse, ezeket az embereket általában keresni kell a szervezetben, de ott vannak).

Nem mindegy, hogyan kérdezel: miért és hogyan

Amikor egy kolléga azt kérdezi tőlem, hogyan kell egy feladatot megcsinálni, általában azt felelem, hogy amennyiben el tudnám mondani, hogyan kell ezt megcsinálni, akkor már rég leautomatizáltam volna.

Az egyetlen esély, hogy megtapadjunk a projektmenedzsment világában, ha megértjük a környezetünk működését, megértjük, mi miért működik úgy, ahogy, mi az, ami megváltoztatható, és mi az, amit muszáj megtartani. El kell tudni igazodni a sok, akár egymásnak ellentmondó információ között, és ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha értjük a szervezet működését.

Ehhez viszont a megfelelő kérdés a miért, és nem a hogyan. Viszont ez azt is jelenti, hogy a projektmenedzsment munka kis fortélyai nehezen taníthatók, azokat el kell lesni.

Javaslat: ha junior projektvezetőként dolgozol, próbáld ellesni a feketeöves projektvezetők technikáit. Ha látsz valami érdekeset, kérdezd meg, hogy ezt miért csinálta így. Ha profi, el tudja magyarázni. Jegyezd meg!

Mélyvíz

A legtöbb nagy cégnél azt tapasztalom, hogy a projektvezető palánták kapnak egy néhány napos projektmenedzsment oktatást, majd bedobják őket a mélyvízbe.

Nagyon sok cég már elengedte a projektmenedzsment standardok, módszertan működtetését, vagy a projektvezetőkre bízzák, hogy csinálják legjobb tudásuk szerint. Azoknál a cégeknél, ahol nincs folyamat, nincs egységes projekt keretrendszer, vagy az nincs minőségbiztosítva, azaz a projektvezetők magukra vannak hagyva, általában nagy a fluktuáció.

Ilyenkor a junior projektvezető csak nagy szerencse esetén kap olyan projektvezetőt, aki maga is sokat látott, feketeöves. Az ilyen projektvezetők általában csak rövid ideig tűrik a projektkultúra hiánya miatti szembeszelet, és hamar felállnak, vagy kivívják a szervezet elismerését, és berángatják egy fontosabb projektbe. A junior projektvezető ilyenkor magára marad, sokszor egyedül kell elvinnie egy komplikált, nehéz projektet. Bár teher alatt nő a pálma, de ilyen helyzetekből csak a legkiválóbb 1-2% tehetség tud jól kijönni, de nem törésmentesen.

Javaslat: javaslatom csak a cégek számára van. Érdekes, hogy a legjobb projektvezetők a magas projekt kultúrával rendelkező szervezetekből kerülnek ki. Nem érdemes elengedni a projekt kultúra fejlesztést, kialakítani és működtetni a projektmenedzsment folyamatokat és standardokat, támogatva ezzel a transzparens és minőségi működést. Egy ilyen környezetben kevésbé égnek ki a projektvezetők, illetve jobban meg tudnak tapadni a juniorok is.

10.000 óra tapasztalatot 10.000 óra alatt lehet megszerezni

Elterjedt nézet, hogy ahhoz, hogy valaki kiváló legyen abban, amit csinál, 10.000 órát kell gyakorolnia (bár a 10.000 óra egy átlagérték, sokat vitatott, és bizonyított, hogy szakterületenként ez eltérhet, a lényegen ez nem változtat).

A lényeg, hogy ahhoz, hogy jó legyél valamiben, kitartás és erőfeszítés kell. Ha több erőfeszítést teszel, hamarabb meglesz, ha kevesebbet, akkor lassabban. Válaszd ki, hogy mit szeretnél, de ne várd a korábbi elismerést, ha a lassabb utat választod. A munkahelyek közötti ugrálás sajnos nem segít, az első fél-egy év ugyanis nem a szakma, hanem a környezet megismeréséről szól.

Javaslat: ne ugrálj, csak ha valóban tarthatatlan a helyzeted. Ha relatíve megtaláltad a helyed, maradj egy helyen, amíg meg nem szerezted a szükséges rutint. Ha már szakértőnek mondhatod magad valamiben, a következő terület szakértőségének megszerzése sokkal könnyebb lesz. A munkaerőpiac is meghálálja, ha valóban jó vagy valamiben, és ez meglátszik majd a bankszámládon is.

Összefoglalva, a junior projektvezetők élete nem egyszerű, de mind a cégek, mind maga a junior sokat tudnak tenni ahhoz, hogy sikeres legyen az integráció.

TEHETSÉGPROGRAM

A Projektcoach Tehetségprogramja egy egyedülálló lehetőség a fiatal és pályaváltó tehetségek számára, hogy elhelyezkedjenek a szakmában, miközben szakmai támogatást és képzést kapnak. Ez nemcsak a résztvevőknek, hanem a fogadó cégeknek is előnyös, mivel egyszerűsíti a kiválasztást és segíti az új munkatársak integrációját.

Kattints ide

projektmenedzsment

Miért nehéz a junior projektmenedzser szakembereknek?