Győztes és vesztes csapatok jellemzői – Belbin kísérletei

Kezdőlap » Tudástár » Győztes és vesztes csapatok jellemzői – Belbin kísérletei

Győztes vagy vesztes, mire ügyeljünk egy projekt team összeállításánál?  Hogyan használhatjuk fel legjobban az erőforrásokat? Milyen hibákat követhetünk el? Ezúttal Meredith Belbin kísérleteinek eredményeit foglaljuk össze a témában.

Belbin kísérletei

Meredith Belbin és csapata tudományos alapossággal 9 éven keresztül tanulmányozta a vezetői teamek összetételének hatásait az eredményességre. Kutatási eredményeit igyekezett az üzleti életben is validálni. Eredményei azt mutatták, hogy a jól teljesítő csapatok különböző erősségekkel rendelkező tagokból állnak össze.

„Az emberek azokat az erényeket becsülik nagyra, amivel maguk is rendelkeznek” (Meredith Belbin).
A legnagyobb hiba, amit vezetőként elkövethetünk, hogy csapatunkat magunkhoz hasonló személyiségű és erősségű emberekből válogatjuk össze. Minél színesebb egy csapat – persze csak ha ez elfogadással és az egymás iránti tisztelettel párosul – annál nagyobb az esély a kiemelkedő teljesítményre.

Belbin a kísérletek során 8 + 1 csoportszerepet azonosított be, amely szerepek betöltése jelentősen hozzájárult a vezetői teamek eredményességéhez. Ezek leírása és a hozzá tartozó teszt sok helyen elérhető az Interneten. A kutatás során azonban sok egyéb  figyelemreméltó megfigyelés is keletkezett, amik közül azt szeretném kiemelni, amit Belbin azokról a tényezőkről írt, amikből megjósolható egy csapat sikere vagy kudarca.

Sikertelen teamek

Belbin szerint az alábbi tényezők biztosan a team sikertelenségéhez vezettek:

• Előre jelezte a kudarcot az általánosan alacsony intelligenciaszint és hozzá nem értés. Ha már csak egy jobb képességű, hozzáértő személy volt a csapatban, az jelentősen javította az eredményt.
• Biztos előrejelzői a sikertelenségnek a szerepcserék, ha a vállalat rosszul gazdálkodik a rendelkezésre álló munkaerővel, így a tagok nem az erősségeiknek megfelelő szerepet töltik be: a Csapatjátékos tölti be az Elnök szerepét, az ideális Elnök titkári funkciókat lát el, a Palánta adatokat gyűjt, a Vállalatépítőt küldik tárgyalni, a Megvalósító pedig stratégiát dolgoz ki.
• Szakmai szűklátókörűség: elbuktak olyan teamek is, amelyek olyan vezetőkből álltak, akik szakterületükön elért eredményeik emeltek vezető beosztásba, és továbbra is a szakember fejével gondolkodtak ahelyett, hogy a problémákat globálisan szemlélték volna.
• Elhibázott vállalati filozófia is gyakran vezetett sikertelenséghez.
• Ellenállás: kudarcot okozhat akár egy olyan tag, aki több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt.

Érdekes megállapítás, hogy a leggyengébben teljesítő cégeknél a munkamorál és az eredmények között nincs szoros összefüggés. Sikertelen teamek is sokszor keményen dolgoztak. A gyenge munkamorál a kudarcnak nem oka, hanem következménye volt.

Győztes teamek jellemzői Belbin szerint

• Egy igazán szerencsés összetételű team elég tehetséges és rugalmas ahhoz, hogy bármely körülmények között megtalálja a sikerhez vezető utat.
• Minden sikeres teamben kell lennie egy intelligens és egy nagyon kreatív személynek. A tagok képesek voltak megtalálni azt a szerepet, amelynek betöltésére személyiségjegyeik és képességeik alkalmassá tették őket.
• Kollektív döntéshozatal: a győztesek igazán fontos döntéseket nem szívesen utaltak egy-egy személy hatáskörébe, hacsak nem tűnt a szóban forgó terület valóban kimagasló szakemberének.
• Ha hiányosságaikat felismerték, és megfelelő hozzáállással rendelkeztek, azok a csapatok is behozhatták hátrányukat, amelyekben a csapatösszetétel nem volt ideális.

A legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtók

Mint Belbin megállapította, a kísérletekben legsikeresebbnek bizonyult klasszikus vegyes összetételű teamek a valóságban szinte egyáltalán nem léteznek.

A második legjobb teljesítményt azok a csoportok nyújtották, melyeknek tagjait egymással együttműködő, kiegyensúlyozott extrovertáltak alkották. Ezek a csapatok ugyan ritkán győztek, de sokszor kerültek a második helyre, és csak elvétve teljesítettek kimondottan rosszul. A kiegyensúlyozott extrovertált csapat jellemzői:

• kollektív munka
• magas szintű felelősségvállalás
• külső források találékony felhasználása
• kollektív döntéshozatal
• megtalálták a hatékony belső kommunikáció valamely hatékony módját.

A sikeres üzleti vállalkozások tanulmányozása során közös tulajdonságként Belbinék azt találták, hogy a sikeres vállalatok megtanulták, hogy kell vezetői testületeiket kiegyensúlyozott extrovertált teamek módjára működtetni.

Nektek mi a tapasztalatotok? Mik a jellemzőik a sikeres projektcsapatoknak? És mi az, ami biztosan kudarchoz vezet?

Szeretnél jobban elmélyedni  a projektvezetés mikéntjében? Jelentkezz átfogó Projektmenedzsment képzésünkre!

Összes aktuális képzésünket itt találod, nézz körül! >>>