• Rólunk
  • Képzések
    • Képzéseink
    • Képzéseinkről mondták
    • Hosszútávú képzési program csapatoknak
    • Melyik projektmenedzser képzés a nekem való?
    • Melyik Business Analyst képzés a nekem való?
  • Tehetségprogram
  • Tanácsadás
  • Karrier
    • Business Analyst karrier
    • Projektmenedzser karrier
  • Blog&Média
    • Blog
    • Média
    • Tudástár
  • Kapcsolat
  • Facebook Facebook
  • Linkedin Linkedin
  • Youtube Youtube
  • Search

Youtube Hírlevél feliratkozás
ProjektCoach Consulting
  • Rólunk
  • Képzések
    • Képzéseink
    • Képzéseinkről mondták
    • Hosszútávú képzési program csapatoknak
    • Melyik projektmenedzser képzés a nekem való?
    • Melyik Business Analyst képzés a nekem való?
  • Tehetségprogram
  • Tanácsadás
  • Karrier
    • Business Analyst karrier
    • Projektmenedzser karrier
  • Blog&Média
    • Blog
    • Média
    • Tudástár
  • Kapcsolat
Search
  • Facebook Facebook
  • Linkedin Linkedin
  • Youtube Youtube
  • Search

Youtube Hírlevél feliratkozás
ProjektCoach Consulting
  • Rólunk
  • Képzések
    • Képzéseink
    • Képzéseinkről mondták
    • Hosszútávú képzési program csapatoknak
    • Melyik projektmenedzser képzés a nekem való?
    • Melyik Business Analyst képzés a nekem való?
  • Tehetségprogram
  • Tanácsadás
  • Karrier
    • Business Analyst karrier
    • Projektmenedzser karrier
  • Blog&Média
    • Blog
    • Média
    • Tudástár
  • Kapcsolat
Search

Gondolkodásunk csapdái – miért nem értjük egymást?

Írta Fodor Andrea 

Kognitív sémák és a kommunikáció

Az információk, amikkel életünk során találkozunk, kognitív (megismerési, észlelési) sémákba rendeződnek. Gondolkodásunk, észlelésünk ezek a kognitív sémák irányítják. Új információk hatására folyamatosan módosulnak. A séma kialakulásának pillanata gyakran a hirtelen megértés örömét nyújtja („aha-élmény).  A szakértőknek nem csak nagyobb mennyiségű, de sokkal komplexebb sémái vannak, mint az adott területen kevésbé jártas embereknek.

A problémát az okozza, hogy csak azt tudjuk észlelni a környezetünkből, amire van kialakult sémánk, és csak olyan szintig, amit tudunk a már létrejött sémáinkhoz kötni. Ha több, komplexebb sémával rendelkezünk, gyorsabban és hatékonyabban dolgozzuk fel az újabb információkat. Az emberek sémáinak száma és a sémák komplexitása egyénenként más és más, az egyén korábbi tapasztalatainak függvényében.

Fentiek ismeretében érthető, hogy legfőképpen mi okozza az információ torzulását a kommunikációban. Felmérések szerint beszélgetéseinkben csak az információk 50%-át értelmezzük helyesen, az információk másik fele különböző okok miatt torzítva érkezik el hozzánk. Viszont néhány óra múlva már csak az információk 10%-át tudjuk felidézni. Jó esetben a helyesen értelmezett 10%-ot, de mi van, ha mégsem?

A hétköznapi életben azért tudunk egymással kommunikálni, mert a világról való tudásunk és szavaink legnagyobb része közös. De a szakmai életben legtöbbször nincs egy közös normarendszer, ami biztosítaná, hogy a kollégák az adott szervezetre jellemző szakzsargont azonosan értelmezzék. De még ha a felszínen látszólag megvan a közös értelmezés, biztosak lehetünk benne, hogy az egyének tapasztalati szintjüktől függően teljesen mást értenek az egyes fogalmak, szavak mögött.

Mit jelent ez a projektekben?

Egy projektcél megvalósítására a projekt teamet a szervezet különböző területeiről delegált kollégákból, illetve a szállítók kollégáiból állítják össze. Ezek a kollégák teljesen más háttérrel, szakmával, tudással, tapasztalattal és nyelvezettel bírnak. Tehát biztosan nem fogják azonosan értelmezni a célt, ezáltal nem tudják megbecsülni a pontos feladatokat és azok erőforrásigényét sem.

Ha a projekt célt, az üzleti igényeket nem sikerül pontosan definiálni, a pályázati felhívás hiányos, vagy zavaros tartalmú lesz.  Ezt a szállítók a saját tapasztalati hátterük alapján próbálják dekódolni, és ebből becsülni a projekt feladatait és erőforrásigényét (már jelentősen torzult információ alapján). Mivel a projektek elején jellemzően kevesebb energiát fektetnek a feladatba a megrendelők, a téves értelmezések eredménye általában a tesztelési/átvételi fázisban bukik ki, garantálva  a konfliktusokat, egymásra mutogatást, sikertelenséget.

Ha ugyanaz a csapat már a sokadik projektjén dolgozik, kevésbé jellemző a probléma, hiszen azonosak a tapasztalatok, információk, és közel azonos sémák alakulnak ki a résztvevőkben.

Mennyibe kerül?

Ha nem sikerül közös nyelvet  kialakítani, a félreértelmezések miatt az egész projekt bukhat, de jó esetben is 50-100%-kal növekedhet a projekt időtartama, amíg a hibákat kijavítják. Gondoljunk bele ennek költségvonzatába:

  • Extra költség: a projekten dolgozó embereket további hónapokig kell biztosítani
  • Change requestek: a szállítók a többletköltségeik legalább egy részét megpróbálják visszaszerezni – minél erősebb volt az árverseny a pályáztatásnál, annál nagyobb mértékű konfliktusok várhatók abból, hogy egy javítás vajon új igény-e, vagy hibajavítás.
  • Elmarad üzleti haszon: csúszik a projekt végterméke által biztosított üzleti eredmény, borulnak a megtérülési mutatók
  • Többlet energiaráfordítás: a vezetőségnek egyre több energiát kell a projektbe fektetni a problémák megoldásához.

Van megoldás?

Egy átlagos csapatnál normál esetben akár hónapokig is eltarthat, mire a tagok közötti megértés létrejön, már ha létrejön egyáltalán. A jó hír az, hogy ezt a folyamatot jelentősen fel lehet gyorsítani, tudatos odafigyeléssel. Fórumot kell teremteni a csapat tagjainak a “szótáraik” egyeztetésére, az információk megosztására és értelmezésére. Ha már a projekt célt azonosan értelmezik a résztvevők, az nagy mértékben hozzájárul a projekt sikeréhez.

Linkedin oldalunk

Hogyan kommunikáljuk a változást?

 

Felhasznált irodalom:

Mérő László: Észjárások – Remix (Tericum Kiadó, 2008)

Daniel Kahneman: Gyors és lassú gondolkodás (HVG Kiadó, 2013.) 


projektmenedzsment

  • Címkék

    agilis transzformáció agilitás Business Analsyt minősítés business analyst Business Analyst eszköztár Business Analyst karrier Business Relationship Management coaching erőforrásbecslés Felsővezető kommunikáció Fodor Andrea folyamatszervezés hibrid projektek IT és Üzlet követelményspecifikáció LEAN Mesterséges Intelligencia PMI-PBA PMO | Projektiroda | projektportfólió menedzsment priorizáció projektmenedzser fizetés projektmenedzsment projektvezető rendszerszervezés scrum master tehetségprogram Tudástár Üzleti igénykezelés üzleti elemző fizetés


Hírlevél

Ha szakmailag érdekes cikkekre vágysz, iratkozz fel hírlevelünkre!
Feliratkozás

Szolgáltatásaink

Képzéseink Tanácsadás Tehetségprogram

Információk

Adatvédelmi tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/000362

Kapcsolat

Képzések, tehetségprogram:
+36 (70) 531 9566
Módszertan, tanácsadás:
+36 (20) 925 6229
Minden jog fenntartva! Copyright © 2023 Projektcoach Consulting Kft.
Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2020/000362

Kérem díjmentes konzultációjukat!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Tájékoztatjuk, hogy jelen érdeklődés elküldése az Ön részéről semmilyen kötelezettséggel nem jár.
Consent*
Hírlevél
Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.