IT és Üzlet – szolgáltatóból partnerré válni

IT és Üzlet – Sok helyen még tartja magát az a nézet, hogy a nagyvállalatok IT részlegének szolgáltatnia kell. Úgy, mint egy beszállítónak. Több nagyvállalat döntött úgy, hogy külön cégbe szervezi ki az IT szolgáltatásait, annak érdekében, hogy minőségibb szolgáltatást kapjon. És míg az IT üzemeltetési tevékenységek tökéletesen működőképesek szolgáltatás alapon, addig az IT fejlesztések szolgáltatói szemlélettel való megközelítése szinte mindenhol komoly problémákba ütközik.

Lássuk, mivel küszködnek a mesterségesen létrehozott IT szolgáltatók:

•  Sokszor elvárt, hogy minden beérkező üzleti igényt ki kell elégíteni. De míg a piaci szervezetek tudják növelni erőforrásaikat a növekvő megrendelések arányában, az IT szolgáltató szervezetek gyakran erőforráskorlátosak.
•  Ha mégis van mozgástér növelni az erőforrásokat, gyakran fordul elő, hogy az üzleti erőforrások bizonyulnak szűknek, így a lefejlesztett megoldások tesztelése és implementálása elmarad.
• A kiszervezett IT csak akkor tud ajánlatot adni, ha az üzlet pontosan definiálja, mit vár az IT-tól. Ez azonban az üzlet álmodozását vetíti előre, és egyáltalán nem segíti a jó megoldások kialakulását.
• A befogadott igények, amennyiben nincs a megvalósításra azonnal elérhető erőforrás, várnak a sorukra. Viszont az elkészített követelményspecifikációk hamar elévülnek, annyi változás történik a környezetben, gyakorlatilag lehet újra kezdeni.
• Előfordul, hogy mire sorra kerül egy fejlesztés, az igény régen elavult, a megrendelő távozott a cégtől.

A problémák miatt az üzlet és az IT egymásra mutogat – az IT egyre pontosabb specifikációkat kér, mielőtt nekiáll a munkának, az üzlet egyre elégedetlenebb, és nekiáll megkerülni a folyamatokat, vagy alternatív megoldásokat keresni.

Vannak viszont jól működő szervezetek is, ahol az IT és az Üzlet partnerségben működik együtt, az ötlet felmerülésének pillanatától kezdve.

Nézzük meg, mi jellemző azokra a cégekre, ahol megvalósult az IT és Üzlet partnersége!

• Az IT kapacitások transzparensek. Az IT-val történő konzultációt követően az üzlet dönti el, hogy a rendelkezésre álló kapacitást melyik üzleti igény megvalósítására fordítják.
• Vannak folyamatok, és döntési fórumok, ahol az érintettek vagy a döntéshozók cégszinten megvitatják a prioritásokat.
• Az üzleti terület nem „megrendelő”, hanem a folyamat aktív részese. Nem csodát vár az IT-tól, hanem szakértelmet.
• Az üzleti (nem IT!) igény beazonosítását, elemzését követően, ha az igény életképesnek bizonyul, az IT bevonásra kerül a folyamatba. Az üzleti igényre választ adó megoldást az üzlet és az IT közösen, együttműködve alakítja ki. Ezzel biztosítható, hogy az üzleti igényre választ adó legjobb megoldás szülessen meg.
• Az üzleti specifikációk és a megoldás specifikációk egymás mellett, folyamatos konzultáció során születnek meg, több körben (először magas szinten, a terjedelem meghatározásaként, utána a részletes specifikációk szintjén).
• Az üzleti specifikációk teljeskörűen, end-to-end átgondolva, az összes szükséges változtatást felmérik
• Mutogatás nincs, mindkét (és a többi) félnek tiszta a szerepe és a feladatköre.
• Rendszeresek az egyeztetések, a követelmények követése (traceability) a módszertan része.

Mi kell ahhoz, hogy ez a partneri viszony kialakuljon? Több ügyfelünket elindítottuk már a partnerré válás rögös útján. A legelső lépés a felismerés: változtatni kell, a jelenlegi működés nem fenntartható. Ha az igény tiszta, a megoldási lehetőségek már adják magukat ?

Azok a cégek, akik sikeres lépéseket tettek az IT és Üzlet közötti partnerség irányába, az alábbi területeken tettek lépéseket:

• Tisztázták az üzlet és az IT közötti határvonalat: miért felelős az üzlet, miért az IT. Egymás területére vonatkozóan javaslatokat tehetnek a felek, de a döntési felelősség egyértelmű
• Az igény és a követelmények amennyire csak lehet, megoldásfüggetlenek. Azt kell megfogalmazni, hogy mit kell elérni, nem azt, hogy hogyan,
• Az IT-t jóval korábban bevonják a folyamatba. A megoldás már az IT-val egyetértésben körvonalazódik.
• Vállalati szintű priorizáció: az igénynek van prioritása, az összefüggő megoldási elemek mind ugyanazt a prioritást kapják
• Tiszta a szerepek: létezik Business Analyst (aki az üzleti és háttérterületek követelményeit összegyűjti, és ez alapján meghatározza a megoldás üzleti működésének jellemzőit), illetve ma már – mivel jellemzően egy üzleti igény megoldása már több rendszer módosítását is igényli – a Solution Architect szerepkör. Bármilyen egyéb szerepkörök léteznek, mindenki tudja, mi a szerepe, felelőssége és feladata.
• Tiszták a folyamatok, és nem nagyon lehet őket megkerülni. Ha tiszták a folyamatok, illetve a folyamatokhoz kapcsolódó mérföldkövek, és minden feladat ugyanazt a folyamatot követi, a folyamat elemezhető, beazonosíthatók a szűk keresztmetszetek és a javító intézkedések.
• A fentiek csak erős felsővezetői támogatással valósulhattak meg.

Facebook


Linkedin


Blogger